A lengyel városok közül Gdansk és Wrocław már rég óta érdekelt, és mióta a Ryanair (igen csak kedvező áron) repüli is ezt a két várost Varsó Modlinról, már csak idő kérdése volt, hogy a továbbiakban már ne csak érdeklődés tárgya legyen.
Naponta kétszer van járat, a fent említett mindkét városba Modlinból, reggel és este, melyre a legkedvezőbb jegy 19 PLN volt, de 39 PLN-ért is lehetett elég sokáig kapni.
Repülőn kívül még ott van a Polski busz, mint lehetőség, időben foglalva olcsó lehet az is, és sokkal több helyre eljuthatunk vele.
Mivel tél van, ezért inkább a délre fekvő Wrocławra esett a választás, ahol ráadásul az információk alapján Lengyelország legszebb karácsonyi vására is található.
De mielőtt rátérnénk az utazás fő célpontjára, és az utazásunk is úgyis itt kezdődik, jöjjön egy kis Varsó.
2014.11.28. - 2014.12.01.
Péntek délutáni géppel mentünk Varsóba. Az utazás teljesen eseménytelen is lehetett volna, ha nem éppen Sandorson olvtárs ül le mögénk a gépen :)
Vastag felhőréteg takarta az egyébként is sötétbe burkolózó tájat, de azért a városok átütő fénye így is megvilágította a felhőket, melyek így igazán szép látványt nyújtottak.
A repülőtéren Sandorson olvstárs segítségével megleltük a helyi tömegközlekedési jegyeket árusító bódét, amit tavaly januárban nem sikerült (ami egyébként, egyáltalán nem nehéz mutatvány, ha nem rögtön az első szemben lévő ajtón akarunk kimenni a terminálból, hanem el is nézünk jobbra egy picit :) ). Ha esetleg más is így jár és vonattal közelítené meg a központot, akkor a vonatállomáson lévő automatából is meg tudja venni a jegyét, ami most jelenleg 4,4 PLN-be került és 75 percig érvényes.
Sokan a vonat (vagy busz, villamos) indulásakor kezelik csak a jegyüket, hogy a 75 percet teljesen ki tudják használni, ne ketyegjen addig az idő, amíg áll a jármű.
A Śródmieście állomásra tartó vonatra is nyugodtan fel lehet szállni, az is lényegében ugyanott áll meg, csak egy kicsit arrébb, konkrétan a Kultúrpalota előtt. Ez inkább visszafelé lényeges, akkor kell figyelni, hogy melyik vonatot akarjuk elérni.
Az accorhotels.com akciójában foglaltam szállást a központban lévő Novotelbe. Bíztam benne, hogyha már 31 emeletes a hotel, valahol magasan kapunk szállást, ráadásul a központ felé nézőt.
Ez be is jött a 26. emeleten volt a szobánk, ahonnan tökéletes és lenyűgöző rálátás volt a Kultúrpalotára és környékére.
Még az ágyból is ez látszódott:
Azt tudni kell, hogy ezért a kilátásért, egy halk alapzaj jár. Engem nem zavart, de erre érzékenyek legyenek tisztában vele.
A hotel érdekessége még (legalábbis nekem az volt), hogy a lobbyból két liftes előtér nyílt. Az egyiknél 1-16. emeletig jártak a liftek, míg a másiknál 17-től egészen a 31-ig.
Belül a kijelző is már csak azt mutatta, hogy 0, majd hirtelen már 17 lett.
Este még nekivágtunk, hogy újra megtekintsük az Óvárost, bár az idő csak abban különbözött a januáritól, hogy most nem szakadt az ónos eső, de hőmérséklet hasonlóan városnézésre alkalmatlan volt. Ez nem akadályozott meg minket abban, hogy elsétáljunk az Óvárosig, ahol viszont az előzetesen olvasottakkal ellentétben még nem volt semmilyen karácsonyi vásár, aminek elvileg november 22-én meg kellett volna nyílnia. De olyannyira nem volt nyitva, hogy a Főtéren még csak épültek a bódék.
Ettől függetlenül az út megérte, még mindig nagyon szép és hangulatos ez a rész, pláne most karácsonyi kivilágítással díszítve.
Másnapra is volt tervezve egy kis sétálós város nézés, de a hideg miatt ez nem következett be.
-6 körüli hőmérséklet -13 fokos hőérzettel, széllel párosult, amiben az arcunk hip-hop lefagyott és melegbe érkezve csak pár perc elteltével kezdtük el érezni, hogy kezd felengedni.
A délutáni Varsó Modlin - Wrocław gépre volt jegyünk, melyhez neten foglaltam modlinbus jegyeket.
Az első jegy az adott járatra 9 PLN-be kerül, a második 15 PLN-be. A kettő átlagával egy picit olcsóbbra is jön ki, mint a vonat + buszos kombó, és ha a kényelmet is figyelembe vesszük, már végképp nincs is min gondolkodni, hogy melyik lehetőséget válasszuk.
A modlini reptéren automatából lehet venni airport ticketet, mely magában foglalja a modlini busz, és vonatjegyet is. Van ilyen eszköz a csomagkiadó szalagoknál, és kint a terminál előterében is, mely most éppen nem működött.
Modlinbusnak is van itt standja, ott is megvehető a jegy a következő járatra, de így már nem annyira megérős a dolog, mert 33 PLN-t kernek érte.
Modlin felé kis Mercedes busszal mentünk, amin kívül belül látszott, hogy még nagyon új.
(A megérkezünk valahova és rögtön enni kezdünk, úgy látszik nem csak magyar szokás, mert többen is a helyüket elfoglalva rögtön szendvicsezésbe kezdtek, annak ellenére, hogy felszálláskor egy nagy áthúzott hamburger matricával találhatjuk szembe magunkat. Úgy tűnik ők úgy gondolták, hogy ez rájuk nem vonatkozik, nem hamburgert akarnak majszolgatni az úton.)
16 fős a busz, ahol kényelmesen el lehet férni a székekben, de a csomagoknak elég kevés hely van hátul.
Visszafelé már a nagy busz jutott, ami szintén nagyon modern, új és kényelmes volt. Odafelé rendesen tartottuk a 40 perces előre írt menetidőt, visszafelé ez már a hétfő reggeli dugók miatt 60 percesre duzzadt.
És akkor térjünk rá a poszt fő témájára:
Wrocław (Boroszló) Alsó-Szilézia központja, lakosságát tekintve a 4. legnagyobb, és az egyik legrégibb lengyel város.
A reptér nagyon modern, a 2012-es foci eb-re épült.
A vársoba a 406-os busszal juthatunk, melynek végállomása a kastélyra emlékeztető Wrocław Glówny pályaudvarnál van.
A jegy 3 PLN-be kerül, melyet megvehetünk a buszmegállóban és magán a buszon is.
Az összes buszon a 2. ajtónál található egy automata, ahol meg tudjuk venni a jegyünket, ha esetleg előzőleg nem lett volna rá időnk. Itt kártyával tudunk fizetni, méghozzá PayPass-szal is, így a jegyvásárlás, csak pár pillanatot vesz igénybe.
A szállásunk (Hotel Sofia) is a pályaudvarral szemben volt, mivel hétfőn reggel a 4:37-kor induló buszt kellett elérnünk, így fontos volt, hogy minél közelebb legyen a buszmegállóhoz. Ez annyira igaz erre a szállásra, hogy a szoba ajtótól a buszmegállóig nem telik el 5 perc, míg odaérünk. Sajnos nem a pályaudvarra néz a szoba, de azért oldalról így is látható.
A szálláshelyről az első útba eső látnivalónk a Wzgórze Partyzantów (Partizán hegy) maradványa a Bastion Sakwowy, ami az évek során sok funkciót töltött be, jelenleg felújítják, legalábbis elkerítették.
Wrocław óvárosában lévő fő(piac)tér a Rynek, Lengyelroszág második legnagyobb főtere (175 méter széles és 212 méter hosszú) Krakkó után. A II. világháború során az épületek
70 %-a elpusztult, de mára már ennek nyoma sincs, gyönyörűen újjáépítették őket.
A szebbnél szebb homlokzatú épületek között, csak úgy kapkodhatjuk a fejünket.
Ahogy belépünk a térre, a Ratusz - Városháza csak úgy vonzza a tekintetet,mely az ország legnagyobb, nem egyházi célokat szolgáló gótikus épülete.
Minden egyes apró részlete lenyűgöző.
Jelenleg a téren látható a karácsonyi vásár, mely az ígéreteket alátámasztva valóban csodaszép és ráadásul november 21-én meg is nyitott, itt már nem maradtunk hoppon :)
A vásár legjellegzetesebb építménye - és egyben a jelképe -, a karácsonyi piramis, melyben forralt bort árulnak.
Persze nem csak forralt bor, hanem hot chockolate is kapható az alkoholt nem kedvelők örömére. Azért nagy elvárásokat ne támasszunk, mert inkább csak egy meleg kakaót kapunk a pénzünkért, de hát ez már csak ilyen.
A kakaó 8 PLN-be került, a bögre letéti díja pedig 10 PLN, amit természetesen visszaadnak, ha visszaszolgáltatjuk a bögrét, de nem hiszem, hogy ezzel a lehetőséggel sok ember élne.
A főtér dél-nyugati végéből nyílik az egykori sópiac, melyet ma éjjel-nappal nyitva tartó virágboltok tesznek egyedivé.
A teret Északra elhagyva az Árpádházi Szent Erzsébet Bazilikát látogathatjuk meg, melynek tornyába fel is lehet menni, ahonnan egészen biztos, hogy lenyűgöző a kilátás, de ezt mi sajnos nem tapasztalhattuk meg, mert Istentiszteletet tartottak benne ott jártunkkor.
Továbbhaladva az Odera partjára érhetünk, ahol az Egyetem is fekszik.
Wrocław egyébként egy egyetemváros, több, mint 130 ezeren tanulnak itt a felsőoktatásban.
Innen nézve az Egyetem mögött található egy üvegfalú önkiszolgáló étkezde, ahol nagyon finomat ettünk. Az elején kiszeded magadnak a kiválasztott ételeket, majd a végén a pénztárnál lemérik és grammonként 2,59 PLN kifizetése után, már meg is ehetjük. Ez a grammonkénti ár, annyira sokat nem mond, az már szerintem inkább, hogy az egyik tányér ételért 750 Forintot, a másikért 1400 Forintot fizettünk, és mindketten bőven jól laktunk vele.
A mérsékelt árakat az is jelezte, hogy az itt fogyasztók legnagyobb részét egyetemisták tették ki, de 1-2 nyugdíjas is feltűnt.
Az Egyetem díszterme is megéri a látogatást, mely impozáns látványt nyújt a képek alapján, de mi ezt most sajnos kihagytuk.
Visszatérve az Odera partjára már feltűnnek a kisebb-nagyobb szigetek, és a hidak, melyek miatt a várost a hidak városának is hívják.
A Katedrális-szigetre (mely a város első központja volt) a város legöregebb, 1889-ben épült acélhídján keresztül jutottunk el, amit mostanra már szerelmesek által elhelyezett lakatok százai díszítenek.
Ebben a hagyományban is meglátták az üzletet néhányan, és a híd elején meg is vásárolhatjuk a kihelyezendő lakatokat.
A szigeten lévő Szent János Katedrális tornya is látogatható, ami szintén kimaradt ugyanolyan okból, mint az Árpádházi Szent Erzsébet torony is.
Visszafelé haladva elsétáltunk a Alsó-sziléziai Regionális Hivatal mellett is, hogy utána megérkezzünk Wrocław egyik érdekességéhez, a Racławickai körképhez.
A körkép a lengyel felkelők 1794-es racławicei győzelmét ábrázolja monumentális méretben (114 méter x 15 méteres). Eredetileg 1894-ben festették.
A belépő 25 PLN és fél órás csoportokban lehet látogatni. Minden egész és fél órában indulnak a csoportok. A képhez audiokommentár is jár, kihangosítva lengyelül, és hordozható eszközökön a választott nyelven hallgathatjuk meg a kép keletkezéséről, történetéről és tartalmáról szóló információkat.
Wrocławban járva-kelve akarva-akaratlanul is belefuthatunk a jelképnek számító lengyelül krasnałek-nek nevezett törpékbe. A jelképek nem is olyan régiek, mint hinnénk ugyanis a szocialista rendszer elleni tiltakozást szimbolizálják.
A demokráciát és szabadságot követelő jelmondatokat festettek a falakra, melyeket az állam emberei rendere lefestettek, az így keletkező foltokra utána törpéket rajzoltak.
A most már jelképnek számító törpék ennek az emlékét őrzik. Számuk már a százat is meghaladja. A kereséshez a hivatalos szuvenír boltban vehetünk 6 PLN-ért vehetünk térképes segítséget.
A törpék általában a helyükhöz igazodnak, építő vállalatnál lévő falaz, fagylaltozónál lévő fagyit kínál, cukrászdánál lévő kiflit eszik, szállodánál alszik, turista infónál térképet néz, de persze vannak esélyegyenlőséget jelképező szobrocskák is.
Egy kis ízelítő a sok kis törpéből:
A törpéknél még nem áll meg a szobor élet a városban, rajtuk kívül is találhatunk különféléket, különböző helyeken.
A karácsonyi vásárra visszatérve, a többi ismerete nélkül is megállapíthatjuk, hogy itt bizony az egyik legszebbel van dolgunk.
A vásárban kapható lángos és kürtőskalács, utóbbinál állt a leghosszabb sor az egész vásárban.
Összegezve Wrocław egy gyönyörű város, mely mindenképpen megtekintésre érdemes, ráadásul 2016-ban Európa Kulturális Fővárosa lesz.
Bőven maradt még látnivaló, nekünk még kimaradt a meglátogatásra érdemesek közül például a Milleniumi csarnok és az előtte látható színes, fényjátékkal pompázó multimédia szökőkút, a Japán kert, a botanikus kert, állatkert rajongóknak az állatkert is, mely Lengyelország legtöbb állatfajjal rendelkező állatkertje.
Ajánlott bejegyzések