Szeretek szezonon kívül utazni, egyrészt anyagi megfontolásból - az eljutás és a szállás is lényegesen olcsóbb, mint szezonban - másrészről, nincs akkora tömeg sehol és az időjárás is sokkal alkalmasabb városnézésre. Persze most is akadtak turisták bőven, de La Ramblán is bőven lehetett sétálni anélkül, hogy zavaró lett volna az ember áradat.
Ami hátránya, hogy a növények nem olyan szépek, mint tavasztól őszig, mint pl. a La Rambla is sokkal szebb lehet, ha a platánok tetejét lombkorona díszíti, de ezt számomra bőven ellensúlyozzák az előbb említett pozitív tulajdonságok.
Oda is, vissza is CRL átszállással közelítettük meg Barcelona városát, mert sehogy nem sikerült értelmes árban jegyet találni.
BUD-CRL járat Wizz volt pontokból.
Ezt a borzasztóan unalmas utat Bóna József kapitány dobta fel.
A reggeli Wizz 8 óra körül érkezik meg CRL reptérre és ehhez remekül illeszkedik a 9:45-kor induló CRL-BCN járat. Ennyi idő ezen a reptéren (mivel átjárható) bőven elég az átszállásra, és a reggeli indulás miatt még vállalható is. Tavaly tavasszal Mallorcát ugyanezen az útvonalon közelítettük meg, de ott BCN-ből egy másik kapuhoz vitt az utunk, idén viszont végre megtudtuk mi van a reptéren túl.
A Ryanairen februártól bevezetett ültetését most tapasztalhattam meg élesben először.
Hiába van rajta a papíron, hogy melyik szék kihez tartozik, nagyon sok ember nem foglalkozik ezzel és még a régen megszokott menetrend szerint oda ül, ahova gondolja, és azon az ajtón száll fel, amelyiken gondolja. Ez okozott némi bonyodalmat, elölről hátra tartó utazók keresztezték a hátulról előre tartó utazókat, már elhelyezkedő emberek szedhették a sátorfájukat, mert rossz helyen ültek. Ezek a problémák, minden egyes Ryan járatnál 15 perces késés eredményeztek, de úgy látszik még ennyi tartalék is van bőven a menetrendben, mert mind a 3 alkalommal on time flight fanfárral érkeztünk meg a célállomásra.
A szállás a Hotel Everest volt, amit bookingon keresztül foglaltam, igen remek árért 32 € / éjszaka 2 főre.
A reptérről könnyen megközelíthető, Renfe-vel a Sants pályaudvaron az L5 sötétkék metróra átszállva ott is lehet lenni igen hamar. Bent állt már a vonat, mikor a reptéri állomásra érkeztünk, gyorsan megvettük a jegyet, majd gondoltuk még gyorsan elérjük, de amint áthaladtunk a kapun a vonat elindult. Kicsit izgultam, hogy így nem férünk bele a T10-es jegy (10,30 €) időkorlátjába, mert fél óra múlva jön a következő Renfe, de az aggodalom feleslegesnek bizonyult, még bőven időn belül odaértünk a szállásra. Sant Pau / Dos de Maig megállótól kb. 2 perc sétára fekszik, a Hospital de la Santa Creu i de Sant Pau szomszédságában. Remek közlekedés, a kórháztól indul pl. a 92-es busz, ami az egyik irányba a Güell Park felé megy, másik irányba, pedig a Glóries-en keresztül, egészen a tengerig.
A szállás olyan, mint amire a bookingos értékelések alapján számítottam, nem vártam ennyi pénzért nagy csodát, de teljesen rendben volt. Ami kb. minden értékelésben említve van, az az, hogy a személyzet nem beszél angolul, és valóban, egy szót sem. Ez nem okozott nekünk gondot, mert semmit nem akartunk tőlük megtudni, de azért egy-egy kulcsátvétel picit tovább tartott, mint általában.
 |
| Kilátás a szobából |
Most nem napra lebontva fogom elmesélni, hogy mikor mi történt, mert most különböző okokból nem sikerült annyira logikusan felépíteni a város felfedezését, ami a T10-es jegyre eléggé negatív hatással volt.
Hospital de Sant Pau
A katalán modernizmus stílusában épült kórházat, mely napjainkban is üzemel, mindennap minimum kétszer megcsodálhattuk. A főbejárat el van barikádozva, restaurálás alatt áll, ahogy az egész épület együttest folyamatosan újítják, de ettől függetlenül látogatható. Mi sajnos most idő hiányában kihagytuk, de egyébként van vezetett túra is 10 €-ért.
Az UNESCO Világörökségéhez tartózó parkot az imént említett kórház előtt megálló 92-es busszal közelítettük meg, melynek a megállója a park keleti bejáratánál található. A park ingyenesen látogatható, kivéve a főbejárattól megközelíthető helyek, beleértve a csempés teraszt is. Ide csak 8 € befizetése után lehet bejutni, de ez a jegy csak fél órás ott tartózkodást engedélyez. Most ez is kimaradt, de enélkül is érdekes/értékes látnivaló.
Szép napsütéses időnk volt, és február ellenére akadtak bőven virágok is, így a séta közben eszembe se jutott, hogy most éppen tél van, teljesen tavaszi érzésünk támadt.
Végig sétálva a teraszt kihagyva - de remekül körbesétálható ingyen is-, a másik végéhez kilyukadva a kerítés mentén haladtunk a kiindulási ponthoz, ahol középen betekintést nyerhettünk a főbejárat mögött elterülő részre is.
Sagrada Familia
Sagrada Familiát megközelíthetjük metróval is, melynek megállójában a következő alkotások (is) találhatók:
Visszafelé, már gyalog mentünk a szállásra az Av. de Gaudín, ami egy sétáló utca, melynek egyik vége a Sagrada Família, a másik vége pedig a Hospital de Sant Pau.
Spanyolország leglátogatottabb látnivalójáról (magyarul Szent-Család templom) nem hiszem, hogy túl sokat kell mondanom.
Szintén Antoni Gaudí műve, amit a mai napig építenek, jelenlegi állás szerint 2026-ra készül el. Ez a dátum közel sem biztos, az évek során sokszor változott.
 |
| Av. de Gaudí |
Glòries
Glòriesre eljuthatunk, metróval, villamossal, és busszal is. Barcelona modern része, füvön sikló villamosokkal, bevásárló központtal, és a Torre Agbarral.
 |
| Barca színekben pompázó Torre Agbar |
La Rambla, Mercat de La Boqueria és a Gótikus negyed
A La Rambla Barcelona leghíresebb utcája, boltokkal kávézókkal ahol nem csak a turisták sétálgatnak szívesen, de a helyiek is.
Ott jártunkkor szerencsére nem volt tömeg, de az utca még így is élt, szívesen sétáltunk rajta, és csodáltuk a két oldalán szebbnél szebb épületeket.
Ha a tenger felé haladunk, jobbra megtalálhatjuk a La Boqueria piacot, ahol szebbnél-szebb gyümölcsöket, zöldségeket, friss halakat, tengeri lényeket, húsokat vásárolhatunk. Manapság már inkább a turisták járnak ide, a helyieknek már túl drága a hely.
Mi gyümölcsturmixra és egy eper kehelyre csábultunk el, mindkettő isteni finom volt. Illetve úgy is mondhatnám, hogy mindhárom, mert gyümölcsturmixért visszatértünk pénteken is :)
A gyümölcsleveket érdemes a bejárattól távolabb megvenni, mert még az elején 2 €-ért árulják, egyre beljebb hatolva a piacra, egyre csökken az ár. 1,5 €, majd a végén már 1 €-ért megvásárolhatjuk eme finom italokat. Itt már csak az a dolgunk, hogy a színes, és csábító ízek közül kiválasszuk melyiket kérjük, ami ilyen felhozatalnál, nem is olyan egyszerű feladat :)
Szintén a La Rambláról nyílik a Gótikus negyed. Itt a tekervényes kis utcácskák arra csábítanak, hogy csak bolyongjunk, és élvezzük a csodálatos épületek látványát, hátrahagyva a La Rambla forgatagát.
Engedtünk is a csábításnak és bejártuk egy részét, de tovább kellett indulnunk, mert várt minket már a Teleferic. Aki erre jár, mindenképp hagyja magát elcsábítani, megéri!
Kikötő
Teleferichez menet, még a kikötőt is meglátogattuk, ahol vitorláshajók százai sorakoznak.
 |
| La Rambla del Mar |
A La Ramlba del Maron keresztül közelítettük meg a Maremagnum bevásárlóközpontot, mosdólátogatási célzattal. A földszinten fizetős a használata, de az emeleten találtunk ingyenes lehetőséget is. Ezt azért emelném ki, mert ilyen kilátással bíró mosdót (női) nem sokat találni. A látogatás után a kérdés felmerült bennem, hogyha ilyen az ingyenes, akkor vajon milyen lehet a fizetős? :)
Akit ez érint, a illemhelyek mellett konnektorokkal felszerelt pihenő hely is van, hasonló kilátással.
Montjuïc
A Montjuicre való kirándulás is szerepelt az előre eltervezett programunkba, ami szintén nagyon jó tervnek bizonyult. Odafelé Teleferic-kel mentünk, visszafelé gyalog jöttünk le a hegyről a Placa d'Espanya-ig. A lépcsőzést nem jól viselők is nyugodtan tervezhetik az utat az ellentétes irányban, mint ahogy mi tettük, mert mozgólépcsők könnyítik a feljutást.
Teleferic nekem tetszett, bár az ára nem túl pénztárca barát, 11 € egy irányba. (árak,egyéb infók, itt) Tériszonyosoknak viszont nem ajánlott, mert nem elég, hogy magasan megy, indulásnál azért meg-megbillen a fülke, ahogy a középső toronynál is ez a helyzet, ami ottjártunkkor nem volt nyitva, de ettől függetlenül pár másodpercre megálltunk ott.
A kilátás remek, de megértem a fanyalgókat is, mert azért elég rövid ez az utazás, főleg az árához képest.
Érkezés után az Olimpiai (1992) stadion felé vettük az irányt, ebben a csodaszép napsütéses időben. Lehetne felfelé is menni még a Castell de Montjuic-ig, amit egy másik libegővel (árak, egyéb infók itt), vagy busszal közelíthetünk meg. Botanikus kertet is találhatunk, amit most szintén kihagytunk. Annyi, de annyi látnivaló van még itt, amit mindenképpen meg kell nézni, hogy már most elárulom, hogy bármikor visszatérnék, mert egy hét is kevés lenne a város felfedezésére, nem hogy az a nem egész 3 nap, mint amit mi töltöttünk ott.
A stadionba ingyenes a belépő, hozzáteszem, ha ezért is fizetni kellene, már igazán pofátlanság lenne.
A stadion mögötti tér végéből egészen a reptérig is elláthatunk.
A napsütés ellenére, meglehetősen szeles napunk volt, ami miatt megtapasztalhattuk, hogy ezeket a kis vízesések tervezésekor vagy nem az volt az uralkodó szélirány, mint ma, vagy csak nem vették figyelembe. Egy-egy szélcsendesebb pillanatban megközelítve a vízesés tetejét, annak reményében, hogy remek fotót készíthetünk, vagy csak a kilátást csodálnák, remek zuhanyban volt részünk :) Persze az első után tanultunk a hibánkból, de elég sok vizes turistával találkoztunk.
Az Olimpiai létesítményeket elhagyva, rögtön a Museu Nacionale D'Art De Catalunya-nál találhatjuk magunkat. Innentől már nagyon kényelmes az út, mert a fent említett mozgólépcső sor itt kezdődik (lentről ugyebár itt végződik).
A múzeum előtti részen található a Font Magica (Mágikus szökőkút). Az 1929-ben Barcelonában megrendezett Világkiállítás alkalmával épült, de az Olimpia előtt teljesen felújították. Népszerű látványosság, de a téli időszakban csak pénteken és szombaton lehet megcsodálni. Mi pénteken délután jöttünk el, így erről lemaradtunk.
Camp Nou és Palau Rieal
Camp Nou-t a Palau Rieal metrómegálló felől közelítettük meg, és ha már erre jártunk megnéztük a Palau de Pedralbes parkját, ahol ismét teljes tavaszi érzésünk támadt.
A park ingyen látogatható, a volt palotán pedig két múzeum is osztozik. Az egyik a Kerámiamúzeum, a másik pedig a Díszítőművészetek Múzeuma. A parkban ismét Gaudí munkáival találkozhatunk, ő tervezte ugyanis az itt található szökőkútsort.
Itt ismét feltűntek a zöld füves pályán közlekedő villamosok, majd az egyetemrész mellett elhaladva, már meg is pillanthattuk a stadiont.
A stadion túra 23 €, mi erre most nem fizettünk be, csak körbesétáltunk a létesítményt. Rögtön a bejárat mellett található két konténer, amiben mindenféle Barca tárgyat beszerezhetünk, de ha vásárlási hajlamunk van, akkor mindenképpen haladjunk tovább, mert bent található a Megastore, ami nem csak a nevében mega. Két szintes és mindent megvásárolhatunk benne, amit el tudunk képzelni, sőt még azt is amit nem. Csináltathatunk magunknak 85 €-ért névre szóló mezt, melyet ott helyben hímeznek, és a nagy üvegfalakon át megcsodálható a folyamat is. Mez minden mennyiségben és méretben, a szokásos bögre-toll-hűtőmágnesen túl, van Barca-s gumikacsa, sőt 15 € körüli összegért még a stadion füvét is hazavihetjük egy kis dobozban.
Barca store egyébként minden bevásárlóközpontban található, keresés nélkül is hamar rábukkanhatunk egyre.
Amit még mindenképpen megemlítenék a város tisztasága. Sok helyen olvastam, hogy déli városként meglepően tiszta, amit meglepetésemre én is meg tudok erősíteni :)
A közlekedés kiváló, metróval szinte bárhova el lehet jutni, a jegyrendszer is jól használható.
Sokan felhívják a figyelmet, hogy értékeinkre vigyázzunk, de hát melyik nagyvárosban ne tenné ezt az ember?
Ajánlott bejegyzések