Na nem volt ilyen hosszú az utazás, csak január utolsó napján kezdődött és emiatt átnyúlt a februárba is :)
London már régi vágyam volt, viszont sajnos nagyon drága város, de klasszikus egy napos utazást nem szerettem volna oda. A jegyeket böngészve láttam, hogy Londonból Varsóba fillérekért van jegy, gondoltam összekötöm a kettőt és nem rögtön hazajövünk, hanem előtte még megjárjuk Varsót is.
|
Egy majdnem jellemző kép Londonból |
2013.01.31. 6:00 W6 BUD-LTN HA-LWL 1.690 Ft pontokból
LF-et sajnos egyik úton sem tudom, csak egymáshoz tudom viszonyítani. Ezen a járaton voltak a legtöbben a három közül.
Csomagokat szemre vételezéssel ellenőrizték, akié kicsit is gyanús volt ment a keretbe. Akinek nem volt szalag a csomagján az megkapta a piros illetve kék címkéket. Volt egy hosszában jóval nagyobb bőrönd, amihez igaz, hogy megvették a nagyobb kézi poggyászt, de bőven kilógott a keretből. Győzködték egymást a csomag ellenőrzős emberkével, nem tudom a végén, hogy hogyan, de felhozta az ember a csomagot. A pakolásnál ismét gond volt a bőrönddel, mert nem fért el a felső tárolóban, de egy “ejnye-bejnye, máskor nem hozhatja fel” kijelentéssel el lett intézve.
A kapitány Bóna József volt, a crew Soma + 3 stewi. Aki már utazott Somával azt tudja, hogy teljesen olyan a hangszíne, mintha egy automata beszélne hozzánk és ezt az élményt még jobban alátámasztja, hogy tisztán, érthetően és folyékonyan mondja el az angol és a magyar szöveget is. Eddig ezt egyik stewardessnél sem tapasztaltam, mindegyik elakadt a mondanivalójában, sokszor magyarul is. A kapitány kétszer is szólt az utasokhoz. Egyszer Bécs fölött, ahol a turbulens út és 220 km/h szembe szél miatt megjegyezte, hogy a “rázkódást amiatt tapasztalhatják, mert kilyukadt az egyik kerekünk és már az osztrák utak sem a régiek”. Volt még hasonlóan szórakoztató mondata pl. “ a rázkódás miatt a hátsó sorokban kedvezményes hányós zacskókat árulunk”. Másodszor Kölnnél szólt hozzánk, akkor is hasonlóan dobta fel a hangulatot :). Az érkezés fél órás késéssel történt köszönhetően a szembe szélnek. Kiszállás csak az első ajtón, séta a terminálig. Mivel a 3. sorban ültünk, így szerencsére hamar átjutottunk az útlevél ellenőrzésen, az emberi ellenőrzés sem tartott tovább, az automatás ellenőrzésnél.
általában a gép hátsó felében szoktam ülni, kivéve az olyan járatoknál amiknél tudom, hogy csőre áll a madár, vagy ha olyan hely, ahol cső nélkül is csak az első ajtónál lehet kiszállni, ez főleg akkor tud jól jönni, mint jelen esetben Londonban, ahol még útlevél ellenőrzésen is át kell esni, mert aki előttünk száll le gépről, az valószínűleg elénk is fog kerülni a sorban.
A városba jutáshoz az Easybus-t vettük igénybe (Earl’s Court irány), erre a jegyeket még időben megvettem így 2 Ł volt darabja. Hiába készül fel az ember rá, hogy itt ellenkezőleg járnak a járművek, mint ahogy megszokta, amikor először lát ilyet meglepődik, és egy vidám pillanatot szerez magának ezzel :) A városban a legtöbb zebránál feliratozva van, hogy éppen aktuálisan merre nézzünk.
|
Look Right :) |
A jegyünk 8:40-es buszra szólt, amit aznap hajnalban először áttettek 8:55-re, majd 9:05-re. Szerencsére a megállóba érve 8:25-kor jött egy busz amivel el tudtunk jönni. Összesen 4-en ültünk rajta. A sofőr elkérte a jegyet, de nem foglalkozott az indulási időponttal csak a napot nézte. Sajnos dugó volt a városba menet, így 10:00-ra értünk az Earl’s Court metró megállóba, de legalább nem volt gond az off-peak napijeggyel :). Ha időben odaértünk volna, akkor az off-peak jegyekig be volt tervezve egy kis Tescozás Earl's Courton, de erre nem került sor.
Számomra a város egy megvalósult álom. Az iskolában angolul tanultam, aminek a könyveiben számos dolog volt Londonról. Visszaemlékeztem, hogy az a kislány milyen vágyakozva nézte a képeket a Big Benről, Tower Bridge-ről, és olvasta lelkesen a hozzá tartozó történeteket. És most ez a már kevésbé kislány ott áll a Big Ben tövében, átsétál a Tower Bridge-n, utazik a híres double deckerrel és tube-on, megnézi a neon reklámokat a Picadilly Circus-on, a Buckingham Palota előtt áll a kerítésnél, és 'igazi' londoniként átszalad a piroson, ha nem jön autó, vagy busz, persze miután megszokta, hogy itt jobbra kell nézni a járdáról lelépve. A város nyüzsög, él, lüktet. Hatalmas élmény volt :) Annyi, de annyi látnivaló van még a városban, hogy egy hét, akár két hét is kevés lehet, nem, hogy ez az egy nap, de arra nagyszerű volt ez a villám látogatás, hogy tudjam ide még vissza kell térni.
Az időjárás csak félig volt kegyes hozzánk, a szél nagyon fújt, és azért a tipikus londoni zivatar is elkapott minket, ami egyik percről a másikra jött, majd miután lehullt az özönvíz, tovább is állt.
A városban a legtöbb kötelezőt megnéztük: Tower Bridge (belül is jártunk, ide 6 Ł a belépő), Millenium Bridge, St. Paul’s Cathedral, Trafalgar Square, Picadilly Circus, Buckingham Palace, St. Jame’s Park, Parlament, Big Ben.
|
Earl's Court Metro Station |
|
Az akkor még épülő Szilánk |
|
Tower |
|
Tower Bridge belülről |
|
Tower Bridgeből látkép |
|
Tower Bridgeből látkép |
|
Tower Bridge lépcsői |
|
Tower Bridge |
|
A Tower Bridge 'motorja' |
|
HMS Belfast a Temzén és a londoni zápor |
|
Millenium Bridge - Gyalogos híd |
|
St. Paul Katedrális |
|
Double Decker generációk |
|
Tube |
|
A szállásunk |
|
Buckingham Palota |
|
A piros telefonfülke |
|
Big Ben, Parlament és háttérben a London Eye |
|
Big Ben |
|
Trafalgar Square |
|
Picadilly Circus |
|
Victoria Station |
|
Wellington Arch |
Szállásunk a Lidos Hotelben volt, 49 Ł egy éjszaka két személynek reggelivel. Kívülről tipikus angol sorház, belülről éppen felújították. Az elhelyezkedése nagyon jó, a Victoria Stationtól pár perc gyalog, de mégis csendes utcában. Közvetlen a hotel előtt van a 24-es busz megállója, ami bevisz a Trafalgar térre.
2013.02.01.
Sajnos gyorsan eltelt a londoni nap, irány Luton. Az Easybus megállót gyalogosan gondoltuk megközelíteni. Útközben még megnéztük a Harrod’s áruházat, de a szakadó eső miatt busszal folytattuk utunk. A buszon egy helyi hölgy segítségét kértük, hogy melyik megállónál szállunk le. Mivel gyaloglás volt betervezve, így a pontos megálló névre nem készültünk fel, gondoltuk majd csak segít valaki. Na ezt nem kellett volna. Volt egy kereszteződés ahol le akartunk szállni, mert ismerős volt, de győzködött, hogy ne szálljunk le, mert pont a megállóban fog letenni a busz. Hittünk neki. Leszálltunk, látjuk ez valóban egy easybus megálló, de ez a Gatwick airport megy. Gyorsan megkérdeztem egy másik helyi nőt, tipikus angol kinézett, tipikus angolsággal beszélve, tehát elvileg tudnia kellett volna, hogy miről beszél, de nem. Arra a kérdésre, hogy merre induljunk a Lutoni easybus megállóhoz, az volt a válasza, hogy ez az. A felvetésre miszerint oda az van írva, hogy ez Gatwickre megy már csak az volt a válasz, hogy az ugyanaz :) Gyorsan otthagytuk a megállót és rohantunk a másikhoz, ahova odaérve pont megérkezett a buszunk és szintén 4 utassal indultunk Luton felé. Kifelé nem volt semmi dugó, így jó korán megérkeztünk. Szekunál nem volt sor, viszont szeku után határ őrök (?) kérdéseire kellett válaszolni. Hova megyünk, egyedül jöttünk-e, van-e nálunk font, meddig maradtunk, miért jöttünk. Ráadásul ezt olyan flegma angolsággal tették, hogy a Family/Own-t kb. negyedjére sikerült megértenem, pedig előtte azért mindenhol megértettem mit akarnak.
14:25 W6 LTN-WAW HA-LWB 4 PLN
A gép késett kb. 20 percet. Nagyon sok prioritys és nagyon sok feladott csomag volt. A kézi poggyászokat nem nézték se méretre, se súlyra. Az út eseménytelen volt, teljes lengyel személyzet így a kapitány nevét se tudom.
Érkezés után buszozás a terminálig, ahol gyors útlevél ellenőrzés. Itt a magyar személyit nézegették egy darabig, így én már rutinosan az útlevelemet adtam inkább, ezzel gyorsan át lehetett jutni.
Vonat jegyet az automatából vettünk, mert a terminálban lévő ZTM pultot ügyesen kikerültük, így nem vettük észre :). Amúgy könnyen megtalálható, hazafelé láttuk is.
Egyébként minden megállóban van angolul tudó jegy automata, mindegyik működik, készpénzt és bank kártyát is elfogad. Késői érkezés miatt erre a napra már csak bevásárlás és a szállás elfoglalása maradt.
|
Radisson Blue |
A szállásunk a Radisson Blue Central Hotel volt, amit sikerült a booking.com oldal titkos ajánlata segítségével rendkívül kedvező áron lefoglalni. Két főre a két éj mindössze 80 € volt, ami egy öt csillagos szállásért nem pénz. Varsóban rendkívül olcsón lehet télen szállást foglalni, így ez a része az utazásnak lehetett volna olcsóbb is, de mivel nem mindennap adatik meg, hogy ilyen szállodában aludjak, erre esett a választás.
2013.02.02.
Szakadó havas eső fogadott minket, így a Kultúrpalota teteje sajnos kimaradt. A városban meglepően sok felhő karcoló épül, amik most a valóban a felhőben végződtek.
|
Chopin zongora zebra |
|
Kultúr Palota |
|
Intercontinental |
Végig sétáltunk a Nowy Swiat utcán, ami a fantasztikus idő miatt kihalt és egész kísérteties volt. Hiába volt már február eleje a város még karácsonyi díszben pompázott :) Az Óvárosba érve bementünk a Palotába, mert már teljesen átfagytunk, átáztunk. Ide 22 PLN a jegy, vasárnap ingyenes. A Palota után még kicsit körbenéztünk az Óvárosban, ami napsütésben biztos gyönyörű, de mi inkább valami fedett helyet kerestünk.
|
Nowy Swiat és a február karácsonyi dísz |
|
Palota és az Óváros főtere karácsonyi pompában |
|
Palota |
|
Óváros utcája |
|
Ismerős metró szerelvény |
|
Kultúr Palota esti világítása |
A vasút állomás melletti rendkívül érdekes szerkezetű tetővel ellátott bevásárló központ után valami olcsóbb élelem után néztünk és elmentünk egy Tescoba. A legegyszerűbben megközelíthető Tesco a metró Kabaty végállomásánál van. Itt meglepetésünkre láttunk magyar savanyúságot, fűszereket és bográcsokat árusító pultot.
|
Plaza |
2013.02.03.
A hazautazás napján elmentünk megnéztük a Stadiont, amit a 2012-es Foci EB-re építettek és ahol a nyitó mérkőzést játszották. Utána néztem, hogy a pálya látogatható, azonban a kapuhoz érve elbizonytalanodtunk, mert egy teremtett lelket sem láttunk a kapun túl. Tanakodtunk, hogy akkor mi legyen, mikor egy lengyel család felbukkant a semmiből és magabiztos léptekkel elindultak a stadion felé. Követtük a példájukat, majd megtaláltuk a látogató központot, ahol befizettünk 15 PLN-ért Fan tour-ra. Ebben nem sok minden van benne, meg lehet nézni a pályát, és fel lehet menni a közvetítők helyére kb. 30 perc, de a vonat indulása miatt ez fért bele az időbe. Egyébként van Exclusive tour is, ebben benne vannak a VIP helységek, és az öltözők látogatása is, ez állítólag 1,5 óra. Elég nagy a hazai turizmus, ahogy észrevettem, a stadion is tele volt lengyelekkel, akik nem tudom hogy kerültek oda, mert biztos nem azon a kapun, ahol mi :). Sajnos a túra csak lengyel nyelven volt, bár ezt a jegy vételekor nem közölte az egyébként kedélyesen elcsevegő srác, aki azt hitte németek vagyunk.
Számomra még csalódás volt, hogy a pálya betonozott volt, a gyepnek még csak nyomát sem láttuk, bár nem tudom mit vártam télvíz idején :)
|
Nemzeti Stadion és az utat törő lengyel család |
|
Látogató központ |
|
Tető szerkezet és kijelző |
|
A gyep nélküli pálya |
|
A lelátó székei |
|
Tüske stadion |
A vonat indulásáig még megnéztük az útba eső Hadimúzeum (Muzeum Wojska Polskiego) kertjét, ami ingyenesen látogatható. Itt tankok és repülőgépek tekinthetőek meg, aki érdeklődik a hadi technika iránt annak bőven megéri az árát :)
|
Muzeum Wojska Polskiego |
Varsó jó hely, viszont a markáns londoni élmény után és a kedvezőtlen időjárás miatt nem értékeltünk eléggé.
17:55 W6 WAW-BUD HA-LPK 4 PLN
A szekun szinte kivétel nélkül mindenkinek járt a tapizás, még az előttem áthaladó apácának is :)
A jégtelenítés miatt pár percet késtünk. Csomag ellenőrzés nem volt, még keret sem volt a kapunál.
Teljesen magyar személyzet, ismét Bóna József kapitány. Sajnos ezen az úton nem ő szólt hozzánk, hanem az első tiszt V. Péter. Stewardess nem mutatta be a crew-t a kapitányon kívül, így ők nem tudom kik voltak.
Ajánlott bejegyzések